A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve, a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Irány Győr Turisztikai Egyesület                                                            

2. Az egyesület formája: egyesület

3. Az egyesület nyilvántartási száma: 6 3 1 3 5

4. Az egyesület lajstromszáma: PK.60/101/2019.

5. Az alapszabály kelte: 2019. december 05.

6. Az alapszabály módosításának kelte: 2024.03.28.

7. Az egyesület székhelye: 9025 Győr, Liget utca 50.

8. Az egyesület bankszámlaszámla: 50453049-10010646, MBH

9. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi. 

10.  Az egyesület honlapjának címe: www.iranygyor.hu

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

  szakmai, gazdasági érdek-képviseleti tevékenység

Az egyesület célja a Győr és környéke turizmusának fejlesztése, a fenntartható és versenyképes turizmus fejlesztésének elősegítése, a turisztikai értékek fenntartása, a turisztikai célkitűzések meghatározása, a tevékenységben résztvevők aktivitásának összehangolása, támogatása, érdekképviselete.

2. Az egyesület tevékenysége:

Az egyesület a fenti célok elérése érdekében az alábbi tevékenységet folytatja:

Termékfejlesztés 

• A versenytársaktól jól megkülönböztethető kínálati profil kialakítása
• Termékfejlesztési koncepció és stratégia kialakítása
• Innovatív szemlélet elterjesztése az attrakciók és az értékesítés területén
• Turisztikai promóció
• turisztikai szolgáltatások közvetítése
• Egységes informatikai bázison alapuló információszolgáltatás

A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás

• Információszolgáltatás
• Turisztikai célú pályázatok figyelése, pályázatok kiírásának kezdeményezése, pályázatokon való részvétel, pályázati tanácsadás
• A turisztikában érdekelt vállalkozások, szolgáltatók tevékenységének összehangolása, támogatása, érdekképviselete
• Tagság folyamatos informálása a tervezett programokról, az egyesület eredményeiről

Integratív szemlélet erősítése

• Önkormányzati és vállalkozó, valamint civil szervezetek turisztikai tevékenységének összehangolása
• A helyi turisztikai szolgáltatásokról, eredményekről, turista elégedettségről adatok folyamatos gyűjtése, statisztikák készítése
• hatásmodell rendszer működtetése, kutatási programok kezdeményezése
• szakmai szervezetekkel és a környező térség más turisztikai egyesületeivel való együttműködése
• országos és nemzetközi tematikus programokhoz való kapcsolódás, ezek kezdeményezése

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértékét és befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg.

A tagdíj rendelkezésre bocsátásának módja: házipénztárba/bankszámlára történő befizetés/utalás.

A tagdíj esedékessége: A tagdíj befizetése évente két egyenlő részletben történik, az Első részlet befizetésének határideje tárgyév április 30. napja, a második részlet befizetésének határideje tárgyév szeptember 30. napja.

A tagok tagdíj befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.

A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki betöltötte a 21. életévét, az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2. Az egyesületi tagság formái:

1. 1. rendes tagság
   2. pártoló tagság
   3. tiszteletbeli tagság

A rendes tagság

Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja, és kötelezettséget vállal a tagdíj fizetésére.

A pártoló tagság

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező személy, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres, folyamatos, erkölcsi és anyagi támogatására és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja.

 A pártoló tag tagdíj fizetésére nem kötelezett.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

d./ a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

4.      Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az     

         Elnöksége a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. 

         A tag tagsági viszonya felmondással a tagdíjhátralék meg nem fizetése okán szüntethető meg,       

         amennyiben a tag tagdíját a tárgyévi tagdíj befizetésével több, mint 6 hónapi hátralékban van,  

         illetve a felszólításban megszabott határidőig nem rendezi.  

Az Elnökség a felmondást megelőzően írásban, vagy e-mailben – igazolható módon -, 30 napos teljesítési határidőt szabva felhívja a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére. A felszólításban figyelmeztetni kell a tagot a fizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire is. Ha a 30 napos fizetési határidő eredménytelenül telik el, az Elnökség a tag tagsági viszonyát felmondja és törli a tagnyilvántartásból.  

A tagnyilvántartásból törölt tag az Elnökség döntésével szembeni jogorvoslati kérelmével a Közgyűléshez fordulhat a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A Közgyűlés a soron következő ülésén dönt a fellebbezésről, melynek várható időpontjáról és azt követően az eljárás eredményéről, valamint a meghozott határozatról a tagot igazolható módon tájékoztatni kell. 

Az Elnökségnek a tagsági viszonyt felmondó és a tagnyilvántartásból való törlést elrendelő határozatát – igazolható módon – közölnie kell a taggal. A tagdíj meg nem fizetése miatt alkalmazott felmondás során az egyesületi tagság a jogerős törlés napjával szűnik meg. 

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekinteni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

         

         A tag tagság jogait személyesen gyakorolhatja. 

         A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

         A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c./ Felügyelő Bizottság

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

         j) a 3 fős Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, 

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

           A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

         A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

          Titkos szavazás bármely egyesületi tag javaslatára egyszerül szótöbbséggel rendelhető el.

          A tagok elektronikus úton is leadhatják szavazatukat az irany.gyor@gmail.com e-mail címre. 

          A határozat tervezetét és indokolását az Elnök megküldi a tagoknak a megadott e-mail címre. 

A tagok részére a tervezet kézhezvételétöl számított 3 munkanapos határidőt kell biztositani szavazatuk visszaküldésére. Az e-mailben érkezett szavazatokat az elnökség tagjai számolják össze, melyről jegyzőkönyvet vesznek fel. 

A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot küldenek vissza, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 

Ha bármely tag kéri az ülés megtartását, azt össze kell hívni. Az Elnök a szavazás eredményét az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül megküldi a tagoknak. 

Nem lehet elektronikusan szavazni a tisztségviselő választásáról és az éves beszámoló elfogadásáról.  

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Nagy-Keglovich Júlia

Anyja neve: Braunsteiner Zita Gyöngyi

Lakóhelye: 9025 Győr, Liget utca 50.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló

A képviselő megbízás időtartama: 5 év

A képviselő megbízás időtartama: 2028.12.18.

Az elnökség tagjai:

Fehér Ibolya (9123 Kajárpéc, Öreghegy u. 27.)

dr. Andréka György (9025 Győr, Jávor P. u. 10. 2/a)

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18.     Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19.   Az elnökség határozatát gyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI. 

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság az egyesület 3 felügyelőbizottsági tagból álló felügyelő szerve. Dönt a hatáskörébe utalt kérdésekben.

A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozatlan időtartamra. 

A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadásával jön létre.

Megszűnik a felügyelőbizottsági megbízatás:

a/ visszahívással;

b/lemondással;
c/a felügyelőbizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d/ a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
e/ a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a megválasztással azonos eljárással bármikor – indokolás nélkül – dönthet a felügyelőbizottsági tag visszahívásáról. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.
A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működő képessége ezt megkívánja, a lemondás az új felügyelőbizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességet a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 

Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. [Ptk. 3:26. $ (2)]

A felügyelő szerv tagja az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő szerv tagja kötelezően vesz részt a vezető szerv ülésén, ha jogszabály igy rendelkezik.
A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

– a szervezet működésé során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

– a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.

A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekeben szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A felügyelőbizottság tagjai

A felügyelőbizottság elnöke:

Matesz-Németh Mária (9026 Győr, Duna u. 8.)

A felügyelőbizottság további tagjai:

Kelemen Attila (9012 Győr, Új Élet út 20.)

Nagyné Csík Adrienn Hajnalka (9113 Koroncó, Wesselényi M. u. 27.)

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétöl (elnökség) függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:

• az ügyvezetés ellenőrzése az egyesület érdekeinek megóvása céljából;
• az egyesület működésének, gazdálkodásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó feladatok gyakorlása során – annak érdekében – a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágositást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontiát a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágositást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír-és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A felügyelőbizottsági ülést a felügyelőbizottság elnöke legalább 15 nappal az ülés időpontja elött kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a felügyelőbizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassak.

A felügyelőbizottság határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van. Két felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, 

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapián pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személvesen érdekelt a döntésben.

A felügyelőbizottság határozatait a felügyelőbizottsági ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XII.

Az Egyesület képviselete

1. Az Egyesület törvényes képviselője: az Egyesület Elnöke.

2. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

3. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök, és az Elnökhelyettes jogosult önállóan rendelkezni.

XIII.

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

1.Az Egyesület Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását.

2. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapítottak, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és a tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

3. Az Egyesület bevételei:

– tagdíj,

– az államháztartás alrendszereitől közszolgáltatási, támogatási szerződés ellenértéként kapott, határidőre történő elszámolási kötelezettség alá eső bevétel, 

– más szervezettöl, illetve magánszemélytől kapott adomány, támogatás 

– a fenti pontok alá nem tartozó egyéb bevételek.

4.. A támogatási szerződés:

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit nyilvánosságra kell hozni.

5. Adománygyűjtés szabályai:

Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, személyhez fűződő jogok és ember méltóság sérelmével. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak szervezet Elnöke által aláirt meghatalmazás alapján végezhető.

6. Az Egyesület költségei, ráfordításai:

– alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

– az Egyesület szervezetének működési költségei, valamint

– a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költségek.

7. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja

8. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. 

Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

9. Az Egyesület befektetési tevekénységet nem végez, igy befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincs. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

10. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, és az ezzel összefüggő eljárási szabályoktól szóló 201 1. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadóak.

11. Az Egyesület éves beszámolója a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, a beszámoló elfogadására kizárólag rendes közgyűlésen van mód.

Az éves beszámoló az Egyesület székhelyen a határozathozatalt követő 60 napra kifüggesztésre, valamint a honlapon közzétételre kerül.

Az Egyesület éves beszámolóját annak elfogadása után, 30 napon belül köteles a Győri Törvényszéknek es az OBH-nak megküldeni.

XIV.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Záradék: „Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe fogalt szövege megfelel a 2025.03.21-i közgyűlésen 2/2025. számú és 3/2025. számú határozattal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Kelt: Győr, 2025. év. 03 hó 21 napján

 Nagy-Keglovich Júlia                                                                                              Egyesület Elnöke